Gyulladásokat fokozó étrendi szokások

Korábbi cikkekben részleteztük, hogy mi is történik sejtszinten, amikor “gyulladásról” beszélünk
és mely ételek segítenek ezt harmóniában tartani.

Ha még ezeket nem olvastad, mindenképpen less át!

Most megbeszéljük, hogy melyek a Gyulladást keltő ételek és miért?!

A gonosz, gonosz “Finomított szénhidrátok”

Ahogy korábban beszéltük, a glükóz és a C-vitamin ugyanazt a “GLUT1” kaput használja. Ha a véred tele van cukorral, a kapuk foglaltak lesznek. Az immunsejtjeid nem tudják felvenni a védekezéshez szükséges C-vitamint. Tehát az immunrendszered “fegyvertelen” marad a szabadgyökökkel (más molekuláktól elektront rabló, így őket károsító molekulák) szemben, miközben a cukor miatt épp csúcson jár a gyulladásos válasz.

Amikor a finomított szénhidrátokból származó glükóz hirtelen elárasztja a sejtet, a mitokondriumok (az energiatermelő központok) kényszerpályára kerülnek.

A sejt megpróbálja az összes cukrot egyszerre “elégetni”, ami túlterheli. Ennek melléktermékeként hatalmas mennyiségű szuperoxid szabadgyök képződik.
A szabadgyök pedig az egyik elsődleges hozzájárulója a gyulladás állapothoz, össze-vissza garázdálkodik, és lopkodja az elektronokat a sejtekről, roncsolva őket és a működésüket.

A nagy mennyiségű szabadgyök azonnal aktiválja az IκB-kináz enzimet, ami elvágja a láncot az NF-κB futárról. Az NF-κB beúszik a sejtmagba, és elindítja a gyulladásos citokinek (pl. IL-6) gyártását, amely még több gyulladást eredményez, és az összes többi sejtnek szól, hogy a gyulladásos állapotot kezdje el, tartsa fenn! (lásd másik cikkben)

“AGE-molekulák képződése” (Glikáció)

A magas vércukorszint hatására a cukormolekulák véletlenszerűen “ráragadnak” a szervezet fehérjéire (pl. kollagénre, hemoglobinra). Ezt nevezik glikációnak.

Sejtszinten: Ebből jönnek létre az AGE-k (Advanced Glycation End-products), amik roncsolt, “cukrozott” fehérjék.

Ezek az “AGE molekulák gyulladásokhoz, szerkezeti károsodáshoz, oxidativ stresszhez vezetnek, Mivel a sejtekben lévő gyulladásos útvonalakat aktiválják. Ezek később krónikus betegségek formájában jelenhet meg.

AZ “AGE”-k képződéséhez amúgy nem csak a cukor, de a sokáig, magas fokon sütött, hevített ételek, nagy mennyiségű feldolgozott élelmiszer, nagy mennyiségű “rossz” transzzsír bevitele is elősegíti.

Mintha mi engednénk be az idegeneket, akik szétverik a házunkat belülről.

Fontos résztvevőnket még itt meg kell említenünk.

“Az Inflammoszómát”

Az inflammaszóma a veleszületett immunrendszer egyik kulcsfontosságú fehérjekomplexje, amely a szervezet védekező reakcióit szervezi a fertőzésekkel és a sejtkárosodással szemben.

Dióhéjban: ez a sejt “biztonsági rendszere”, amely felismeri a veszélyt, és drasztikus gyulladásos választ (gyulladást és sejthalált) indít be.

Az inflammaszóma aktiválja a kaszpáz-1 nevű enzimet, A kaszpáz-1 aktiválja a gyulladásos citokineket, legfőképpen az IL-1β-t és IL-18-at, amelyek riasztják az immunrendszert, amely után az egész szervezetben szétterjednek a gyulladásos üzenetek.

Ha a fertőzés túl nagy, az inflammaszóma sejthalált vált ki, amivel a sejt elpusztítja önmagát és a benne lévő kórokozót is.

Étkezéssel hogyan aktiváljuk az inflammoszómát?

Fruktóz (Gyümölcscukor) és Húgysav:

A túlzott fruktózbevitel (üdítők, szirupok) során a májban húgysav keletkezik. A húgysav-kristályok fizikai irritációt okoznak a sejt belsejében, ami az egyik legerősebb közvetlen aktiválója az inflammoszómának.

Oxidált koleszterin (Oxiszterolok):

Ha a véredben lévő LDL-koleszterin oxidálódik (pl. dohányzás vagy transzzsírok miatt), a falósejtek (makrofágok) bekebelezik. Az oxidált zsír felsérti a sejt belső „emésztőkamráit” (lizoszómák), és ez a “belső szivárgás” beindítja az inflammoszómát.

Telített zsírsavak (Palmitinsav):

A túl sok állati zsiradék (vörös húsok, vaj) közvetlenül is képes aktiválni a sejt felszínén a TLR receptorokat, ami „előkészíti” az inflammoszómát a robbanásra.

Égetett, túlhevített növényi olajok

(pl. napraforgóolaj többszöri sütéshez): Égetett, túlhevített növényi olajok (pl. napraforgóolaj többszöri sütéshez) Ezek az oxidált zsírok károsítják a lizoszómákat (a sejt emésztőegységeit). Amikor a lizoszóma fala megreped és savas tartalma kifolyik a sejt plazmájába, az az inflammoszóma egyik legerősebb aktiváló jele.

Még a zsírokhoz, kifejezetten a “transzzsírokhoz tartozik egy-két más probléma is.. Például A transzzsírok és az égetett olajokból származó oxidált zsírsavak fizikailag beépülnek a sejtmembrán kettős lipidrétegébe. (Pont úgy, mint a korábban elmítettük omega 3 és omega 9) Ezek a zsírok olyanok mint egy mutáns zsírsav, mintha a kezed helyén lenne a lábad és a lábad helyén a kezed. Ezeket a szervezet nem tudja felismerni. Ezek a zsírok „merevek” vagy károsodott szerkezetűek, így a sejtmembrán elveszíti rugalmasságát és szelektív áteresztőképességét, és nem fog tudni rendesen működni.

Ez a strukturális hiba aktiválja a membránhoz kötött NADPH-oxidáz (NOX) enzimeket, (lsd korábban) amelyek válaszul szabad gyököket kezdenek gyártani, elindítva a gyulladásos NF-κB útvonalat.

Magas nátriumtartalmú snackek (Sótúlsúly):

A túlzott sóbevitel megváltoztatja a sejt közötti folyadék ozmózisnyomását. A sejt kénytelen káliumot kiengedni magából, hogy kiegyenlítse a nyomást. Az alacsony belső káliumszint azonban az inflammoszóma “beélesítésének” klasszikus kémiai feltétele.

Finomított lisztből készült, rostmentes pékáruk:

Hiányzik a butirát-termeléshez szükséges rost (az “üzemanyag, élelem” a bélhámsejteknek). A bélhámsejtek éheznek, a közöttük lévő tight junction fehérjék meglazulnak (kialakul az áteresztő bél szindróma). Ez utat nyit a baktériumoknak, amelyek a vérbe jutva a sejtek felszíni receptoraihoz kötődnek, kiadva a parancsot az inflammoszóma összeszerelésére.

Alkohol(különösen tömény italok):

Az alkohol bomlásterméke, az acetaldehid közvetlen sejtméreg! Gátolja a sejt belső “takarítását”. Mivel a folyamatosan termelődő törmelék nincs feltakarítva, ezek folyamatosan ingerlik az inflammoszómát, fenntartva a krónikus gyulladást.

A tartósan aktivált NLRP3 inflammaszóma a szervezetben zajló krónikus gyulladásos folyamatok egyik kulcsfontosságú mozgatórugója

Krónikus betegségek kialakulásához, vagy súlyosbodásához nagy mennyiségben hozzájárul.

Például.

Neurodegeneratív kórképekhez: Alzheimer-kór, Parkinson-kór és sclerosis multiplex.
Anyagcsere-betegségekhez: 2-es típusú cukorbetegség, elhízás és szövődményeik (nephropathia, retinopathia).
Szív- és érrendszeri megbetegedésekhez: Érelmeszesedés (atherosclerosis) és akut szívizominfarktus.
Autoimmun és gyulladásos betegségekhez: Rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus (SLE), atopiás dermatitis, köszvény, valamint ízületi fájdalmak.
Májbetegségekhez: Nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD).
Szövetkárosodás és funkcióromláshz: A tartós gyulladás miatt az érintett szervekben (pl. ízületek, idegrendszer) szerkezeti és funkcionális romlás következik be.

Összegezve, az inflammoszóma a gyulladásos válasz robbanásszerű beindításáért felel, és ha sokáig bekapcsolva marad, Krónikus betegségekhez is.

És mivel a különböző étkezési szokásainkkal több a szabadgyök a szervezetünkben, ez hosszú távon más belső folyamatokat is beindít…

Például több lesz az “oxidált lipid”

Az oxidált lipidek olyan zsírsavak, koleszterin vagy foszfolipidek, amelyek szabad gyökökkel reagálva oxidálódtak, (vagyis leadták az elektronjukat a szabad gyöknek) károsítva ezzel a sejtfalakat és az érfalakat. Legismertebb formájuk, az oxidált LDL-koleszterin, kulcsszerepet játszik az érelmeszesedésben, növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Akkor jönnek létre, amikor a szervezetben lévő zsírok (lipidek) szabad gyökökkel találkoznak, például magas koleszterinszint, dohányzás, magas vércukor, elhízás esetén.

Túlzott (nem néha-néha) fogyasztással a Vörös húsok is okozhatnak furcsaságokat.

Olyan anyagok vannak bennük, amit a szervezet nem termel, ezért amikor bekerül, idegen anyagként fogja fel, és elkezd ellene folyamatos gyulladásos mediátorokat termelni.
Erre a gyulladásos folyamatról “xenosialitis” névvel többet megtudhattok.
Túlzott mennyisége sajnos hozzájárul a daganatos megbetegedésekhez (különösen vastagbélrák) kialakulásához, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, autoimmun betegségek, például rheumatoid arthritis (ízületi gyulladás) súlyosbodásához.

“Ultrafeldolgozott élelmiszerek”

Ezt a kifejezést is egyre többet halljuk.. Hogy mennyire távol kerültünk a természettől, hogy műanyagot eszünk.. Erről a témakörről egy másik cikkben mesélek még.
De mi köze ennek a témának a gyulladásokhoz?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem csupán a bennük lévő cukor vagy zsír miatt károsak, hanem azért, mert olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyekkel az emberi szervezet az evolúció során soha nem találkozott, ezért ismét ott tartunk, hogy mivel idegen anyag, a szervezet védekezik ellene, vagyis gyulladásban marad. Könnyedén tud változásokat okozni, mintha egy megszokott harmonikusan működő csapatba bekerülne egy új, problémás főnök.

Egy másik cikkben gyakorlatiasan bemutatom, hogy mik azok a konkrét ételek, amelyeket fontos, hogy napi/heti szinten fogyasszunk, és melyek, amiket ajánlatos elkerülni.

Olvasnivalók:

pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (NF-κB signaling in inflammation)
www.ncbi.nlm.nih.gov (Curcumin and NF-κB inhibition)
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (Cytokines: the language of the immune system)
www.nature.com (Cytokine-storm: mechanisms and treatments)
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (The role of IL-6 in chronic inflammation)
www.sciencedirect.com
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (The NLRP3 inflammasome and metabolic diseases)
www.nature.com (NLRP3 inflammasomes and uric acid crystals)
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (Mitochondrial DNA and inflammasome activation)
www.ncbi.nlm.nih.gov (Nrf2: the master regulator of antioxidant response)
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (Interplay between Nrf2 and NF-κB)
www.cell.com (ROS and inflammation)
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (Sugar-sweetened beverages and inflammation)
www.bmj.com (Ultra-processed foods and health outcomes)
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (Glucose-induced oxidative stress)
www.nature.com (Dietary fructose and intestinal barrier)
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov (Emulsifiers and gut microbiota dysbiosis)
www.ncbi.nlm.nih.gov (Dietary advanced glycation end products – AGEs)